2010. október 24., vasárnap

Szulinap

ez meg mi a csuda
a habfurdozes
a jarmu amivel megtanultam menni
baratkozunk, megedeselem
megszuletett az elso unokatesom Janos Mark
az unokatesoim Johanna es Istvanka
nyam-nyam finom
a szulinapi tortam
a nagymami ajandeka a furdokopeny
Eltelt egy ev. Az egyik este lefekves elott azon tunodtem milyen gyorsan telt el ez az ev. Most volt nagy pocakom es elrepult kilenc honap, aztan egy ev. Eszembe jutott milyen volt a tavaly szeptember 9. "Eletem legzordabb, de legcsodalatosabb napja" irtam a tavaly a blogra. Az iden szeptember 9 csak csodalatos volt. A lanyom egy evet toltott, mar egy eve nevelgetem, patyolgatom. Igaz nem is voltunk betegek az egy ev alatt egyszer sem. Mar tiz fogicank van, neha fajdogalnak es ejszakai piheno orainkban megzavarnak. Anna barbie tortat kapott szulinapjara. Szeptember 12en a keresztmamak is felkoszontottek. A sok szep ajandek kozul Annanak egy kek babakocsi tetszett meg a legjobban. Ezzel a jarmuvel tanult meg menni egyedul. Biztonsagot adott neki, jarkalt vele fel-ala a hazban, de a babakocsi nelkul egy tapotat sem lepett. Eltelt meg ket het es Anna a babakocsinak tajt intett es okt.3-an elindult egyedul. Dolingelt reszeg ember modjara, de olyan boldog volt, hogy egyedul megy, hogy szinte repult. Azota buszken totyog szinte egesz nap magallas nelkul. Ennek nemcsak Anna, hanem anya is nagyon orvendett, hiszen vege a vezetes okozta derekbantalmaknak. Anna egyedul jar es egyfajta onallosag alakult ki benne. Sokszor eltolja a kezem, ha segiteni akarok. Egyedul locsizik a nagy kadban. Egyik este anya habfurdot rendezett, imadtuk mind a ketten, habar Anna ellokott es szabalyszeruen kikergetett a kadbol, valoszinuleg azert, hogy bekesen zabalhassa a habot.

2010. október 15., péntek

Keresztelo

nagymamival
a keresztszulokkkel
nagymamaval
keresztmamikkal
setalok
Augusztus 22-en volt a lanyom kereszteloje. Gyonyoru, ragyogo, meleg nyari nap volt. Anna a szertartason jol viselkedett, nem sirt meg a locsi-locsikor sem, sot mely csendben varta, hogy mi is tortenik, aztan a vegen a tiszteletes urtol csak annyit kerdezett: vag? Vag? azaz vege? Olyan jo erzes toltott el ezen a vasarnapon, Anna mellett egy kicsit en is a nap unnepeltjenek ereztem magam, hiszen en tolmacsoltam Anna mindennapjait az erdeklodo rokonsagnak. Osszegyult a csalad, hirtelen Anna lett mindenki szeme fenye: milyen ugyesen megy...hogy mosolyog...szallingoztak a kellemes megjegyzesek. Kell ennel tobb egy edesanyanak, a lelkemet melegseg ontotte el es biza egy-egy megjegyzes meg konnyet is csalt a szemembe. Olyan buszke es boldog voltam, eletem egyik legszebb napja volt. Anna mosolya, apro, kedveskedo mozgasai bearanyoztak az unnepseget. Kiveteles orommel tolt el, hogy Anna edesanyja lehetek: egy iciri-piciri tunderke mindennapjait csodalhatom, en nevelhetem, oltoztethetem, setaltathatom. Csodalatos dolog edesanyanak lenni. Hala legyen az Urnak ezert az isteni ajandekert, aki aranyba oltozteti mindennapjaimat. Akinek szeretetet erzem nap mint nap. Anna lassan egy evet tolt, kiegyensulyozott, vidam baba. Izgi-mozgi nem all meg egy percre sem. Gyorsan megbaratkozik az idegenekkel, foleg ha mennek vele, akkor szinte el sem lehet szakadni tole. Csak menni es menni akar allandoan. Biztonsagosan lepik, de csak ha valamibe kapaszkodhat. Sajna meg nem volt ataludt ejszakank, de azert nem panaszkodhatunk. Mar van nyolc fogicank. Eszunk-iszunk ugyesen, neha mar egyedul is.

2010. október 11., hétfő

Kepekben mondom el...

pa-pa Medve to lassan indulunk haza
locsi-locsi Parajdon
de jo volt...
na vegre, ugy szeretek csuszizni
anya elcsipett
Parajdon a banyaban...eppen meselem, mennyire csuszdaznek egy keveset
az anyukam es apukam
totyi-totyi a szentgyorgyi parkban
probalok menegetni, egyelore csak balerina modra
jaj de fincsi ez a cumi